Endre Ady, Emlékezés egy nyár-éjszakára

Translated from Hungarian into English by Miklós Nádasdi

* * *

Emlékezés egy nyár-éjszakára

Az Égből dühödt angyal dobolt

Riadót a szomoru Földre,

Legalább száz ifjú bomolt,

Legalább száz csillag lehullott,

Legalább száz párta omolt:

Különös,

Különös nyár-éjszaka volt,

Kigyúladt öreg méhesünk,

Legszebb csikónk a lábát törte,

Álmomban élő volt a holt,

Jó kutyánk, Burkus, elveszett

S Mári szolgálónk, a néma,

Hirtelen hars nótákat dalolt:

Különös,

Különös nyár-éjszaka volt.

Csörtettek bátran a senkik

És meglapult az igaz ember

S a kényes rabló is rabolt:

Különös,

Különös nyár-éjszaka volt.

Tudtuk, hogy az ember esendő

S nagyon adós a szeretettel:

Hiába, mégis furcsa volt

Fordulása élt s volt világnak.

Csúfolódóbb sohse volt a Hold:

Sohse volt még kisebb az ember,

Mint azon az éjszaka volt:

Különös,

Különös nyár-éjszaka volt.

Az iszonyúság a lelkekre

Kaján örömmel ráhajolt,

Minden emberbe beköltözött

Minden ősének titkos sorsa,

Véres, szörnyű lakodalomba

Részegen indult a Gondolat,

Az Ember büszke legénye,

Ki, íme, senki béna volt:

Különös,

Különös nyár-éjszaka volt.

Azt hittem, akkor azt hittem,

Valamely elhanyagolt Isten

Életre kap s halálba visz

S, íme, mindmostanig itt élek

Akként, amaz éjszaka kivé tett

S Isten-várón emlékezem

Egy világot elsüllyesztő

Rettenetes éjszakára:

Különös,

Különös nyár-éjszaka volt.

* * *

Remembering a Summer Night

A furious angel from Heaven was drumming

Alarm onto the desolate earth,

At least a hundred youngsters were romping,

At least a hundred stars were falling,

At least a hundred innocence lost:

Very strange,

Very strange summer night it was.

Our old apiary burst into flames,

Our best young colt broke his leg,

In my dream the dead was living,

Our good dog, Burkus, was lost

And Mary, our deaf-mute servant,

Suddenly sang with a loud voice:

Very strange,

Very strange summer night it was.

The nobodies clattered around,

The honest men went into hiding,

The robber was robbing with a cause:

Very strange,

Very strange summer night it was.

We knew that humans were mortal

And were void of love to the utmost,

Still there appeared to be a strange

Turn in our world that once was.

The Moon was never more jeering

Man had never been more inferior

Then in the course of that night he was:

Very strange,

Very strange summer night it was.

The horror bent over the souls

With the most malicious pleasure,

Every man was taken over

By the secret fate of his forbear,

Man's proud offspring, the Thought, got drunk

And partook in a bloody wedding

And shriveled to nothing from what it was:

Very strange,

Very strange summer night it was.

A notion, a belief arose in me,

That a neglected divinity

Would come to life and put me to death

And, behold, I am still here 

Exactly how that night made me

And awaiting God, I recall

That terrible, world-ravaging night:

Very strange,

Very strange summer night it was.

March 10, 2022